A gumiabroncs gyártásának nélkülözhetetlenségéről több ízben értekeztünk már. Napjainkban az abroncskínálat minden igényre kiterjedő, óriási lefedettséggel rendelkezik. Ennek következtében folyamatosan növekszik a lefutott abroncsok száma és a gumitermékek mennyisége is. Ezeknek az elhasznált gumitermékeknek az összegyűjtése és újrahasznosítása pedig egyre nagyobb kihívást jelent minden ország számára. A környezettudatosság manapság presztízs, minden igényes vállalat gondot fordít a környezetvédelmi kérdések megfelelő megoldására és annak kommunikálására.
Ez alkalommal ezzel a kérdéssel fogunk behatóan foglalkozni, számba vesszük a területen alkalmazott hivatalos eljárásokat és ötletgazdag praktikákat.
- Történelmi visszatekintés
- Napjainkban
- Fontos tisztában lennünk a kötelezettségeinkkel is a témában
- Végül, de nem utolsó sorban
Történelmi visszatekintés:
Az első fennmaradt emlék a gumi alapanyagáról, a kaucsukról, az ókori Egyiptom területéről származik. Az ókori egyiptomi feljegyzésekben gumiarábikumként szerepel. A kaucsuk elasztomer, a gumi legfontosabb alapanyaga. Már a kaucsuk is rugalmas bizonyos mértékben, de igazán rugalmassá a vulkanizálás során válik, amikor is gumi képződik belőle. Közép- és dél-amerikai indiánok már Amerika felfedezése előtt készítettek tárgyakat kaucsukból. A kecsuák ca-huchunak nevezték, amely könnyező fát, fa könnyét jelent. Természetes kaucsukot próbáltak már előállítani többféle növény nedvéből, de a napjainkban gyártott mennyiség többsége a kaucsukfából készül. A dobogó második fokán a guayule névre hallgató facserje áll szintén kimagasló jelentőségével. E növény hordereje főképpen a kaucsukpánikok idején volt meghatározó, a világháborúk alatt.
1770-ben Angliában felfedezték, hogy a kaucsukkal radírozni is lehet. 1791-ben pedig megadták az első szabadalmat a kaucsukkal bevont szövetek készítésére.
A kaucsukrész hozzávetőlegesen 98,5% cisz-1,4-poliizoprént és 1,5% 3,4-poliizoprént tartalmaz. Ezenkívül tartalmazza azokat a szárazanyagokat, amelyeket a kiindulási latex. A kaucsuk kémiai összetételének meghatározására 1826-ban, Michael Faraday munkássága révén került sor.
Ezek következtében Nagy-Britannia és Észak-Amerika területén az 1830-as években gyárak alakultak a kaucsuk felhasználására. Ekkor a világon a kaucsuk felhasználási mennyisége elérte a 150 tonnát. A fordulat 1839-ben következett be, amikor is Charles Goodyear kémikus és technikus felfedezte a kaucsuk vulkanizálását, azaz a gumi előállítását. A szakemberek számára hamar világossá vált, hogy a természetes kaucsuk termelése nem hozható összhangba a piaci igényekkel, pláne, hogy a kaucsukcserje csak 6éves korától alkalmas a csapolásra. A vegyipar hamar szolgáltatott erre a problémára megoldást, 1909-ben Felix Hoffman, a Bayern vegyésze bejelentette az első szabadalmat a műkaucsuk előállításával kapcsolatban.
Napjainkban:
Ma már a gumitermékek túlnyomó többsége környezetbarát is, ugyanis egyre inkább háttérbe szorul a káros, rákkeltő anyagok használata és az előállítási technológiák fejlődésével ezek kibocsátása is a minimumra redukálódott. Ma már nem használnak benzolt, toloult és egyéb káros adalékot, amellyel a gyártási technológia elért egy ökotudatos szakaszba. A termelés során felhasznált hulladék tárolása és újrahasznosítása, illetve a kész gumitermékek elhasználódása után azok megfelelő elhelyezése, vagy ismételt felhasználása jelenti századunk egyik környezetvédelmi kihívását.
A lefutott gumiabroncs ma már nem hulladék, hanem rendkívül értékes nyersanyag!
A gumiabroncsok ismételt felhasználása az elmúlt 25 évben megötszöröződött az Európai Unió országaiban. A gumigarunlátomot a következő módon használják fel:
útépítéseknél, vasúti közlekedésben, játszóterek és sportpályák burkolásánál (rekortán), cipőkhöz, tetőszigeteléshez, autóalkatrészekhez, úgynevezett zajvédelmi berendezésekhez, és egyéb kreatív módon, amelyekre még a későbbiekben kitérünk.
Fontos tisztában lennünk a kötelezettségeinkkel is a témában:
A hulladék gumiabroncs újrahasznosítása környezetvédelmi, gazdasági haszna miatt alapvető érdeke a társadalomnak.
Magyarország EU-s kötelezettségei alapján évi 15.000−20.000 tonna gumihulladék feldolgozására kötelezett. Ámde mielőtt bárki arra adná a fejét, hogy használt gumi-feldolgozó vállalkozásba kezd, érdemes utánanéznie a hazai sztenderdeknek. A jelenlegi piaci helyzet, és a mérnökök tapasztalatai alapján, állami támogatás nélkül, Magyarországon nem kifizetődő a gumihulladék komplex feldolgozása. Léteznek ugyan az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiírt aktuális közbeszerzési pályázatok, ám ezek elnyerése a szigorú feltételek miatt elég nehézkes. Kezdetnek az is megoldás lehet, hogy a végső hasznosítással foglalkozó cégek alvállalkozóivá váljunk. Ebben az esetben a hulladék begyűjtése és szállítása a kitűzött cél.
A lefutott gumiabroncsok újrahasznosításának két alapvető formája lehetséges:
- Az egész, vagy durván felaprított abroncsok ismételt használata
- Feldolgozás abroncsgranulátummá, amely felhasználási módjai nagyon változatosak.
Köztes megoldásként mindenképp említést kell tennünk az abroncsok újrafutózásáról, amely hivatalosan nem számít újrahasznosításnak, de a karkasz életét meghosszabbítja, ezáltal ésszerűen tolja ki az újrahasznosítás problémáját és nagy mennyiségű nyersanyagot spórolhatunk meg vele. Gondoljunk csak bele, hogy egy teherabroncs, vagy mezőgazdasági gumiköpeny előállításához körülbelül 30-35 kg keverék szükséges, újrafutózás során viszont kevesebb, mint fele, 14 kg elasztikus anyag is elegendő.
Végül, de nem utolsó sorban:
A BHPgumi csapata megmutatja Önöknek, milyen kreatív és alternatív újrahasznosítási módjai vannak a gumiabroncsoknak, amelyekkel feldobhatja otthonát, kertjét, vagy vidám pillanatokat okozhat gyermekeinek, házi kedvenceinek:
1. Gumiabroncs hangfal
2. Gumiabroncs dohányzóasztal
3. Gumiabroncs pihenőszék asztallal
4. Kerti bútor gumiabroncsból
5. Madárijesztő
6. Ülőgarnitúra
7. Kiskedvencnek fekhely
8. Homokozó :-)
9. Képzőművészeti alkotás
10. Nadrágszíj
11. Virágcserép, kertidíszek, hinta
12. Esernyőtartó
13. Gyermekjátékok
14. Csillár
15. Rodin után szabadon...
Összefoglalva megállapítható, hogy sajnos az eddigi felhasználási területek együttvéve sem fogyasztják el a keletkezett hulladékmennyiséget. A felesleget a mindenütt jelentkező szemét megszüntetése érdekében nagy telepeken gyűjtik és raktározzák, amelyet környezetvédelmi törvények szabályoznak. A raktározás egész vagy feldarabolt állapotban történik. Tekintettel arra, hogy a gumi mikrobiológiai lebomlása nagyon lassú, az összegyűjtött hulladék energia és nyersanyag tartaléknak tekinthető, amely a jövőben valamikor felhasználásra kerül.
